A valódi, súlyos kimenetelű nemkívánatos hatást okozó antibiotikumallergiák napjainkban ritkábbak, mint amennyi betegről tudni véli az egészségügyi személyzet a betegdokumentációk alapján. A pontatlan allergiás anamnézis a széles spektrumú antibiotikumok elleni rezisztencia növekedésével, a Clostrioides difficile gyakoribb előfordulásával, költségnöveléssel és számos egyéb kockázatokkal jár mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban.

A mindennapi munkánk során folyamatosan alkalmazunk olyan készítmé­nyeket, melyek a QT-intervallum megnyújtását okozhatják. Amellett, hogy ez nem gyakori mellékhatás, egyre több gyógyszer, közöttük a célzott rák­ellenes szerek kapcsán derült ki, hogy megnyújthatják a QT-intervallumot, így szükségessé válhat e mellékhatás részletesebb áttekintése. Jelen dol­gozat célja a QT-megnyúlással kapcsolatos ismeretek összefoglalása, kü­lönös tekintettel a daganatos betegekre, mivel megfelelő körültekintéssel ez az állapot elkerülhető, korán felismerhető, kezelhető. Szem előtt kell tartani azt is, hogy mivel a malignitás általában jelentős morbiditással és mortalitással jár, a célzott terápiák hatékonyságából származó előnyök meghaladják a veszélyes kamrai ritmuszavarok kockázatát.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az IMI (Innovative Medicines Initiative) program keretében már több éve vizsgálja a mobileszközök és a közösségi média (Facebook és Twitter) alkalmazhatóságát a nemkívánatos gyógyszerhatások bejelentése kapcsán. 

A gyógyszerek a hatásmechanizmusukból adódóan károsíthatják a szívet, még akkor is, ha a gyógyszert egészen más szerv betegségére, teljesen más célból írták fel. Ezeknek a nemkívánatos mellékhatásoknak a követ­kezményeit gyakran alábecsülik, hiszen előfordul, hogy farmakológiailag azonos anyagokat eltérő javallatokkal írnak fel. Ez különösen akkor válhat fontossá, ha több gyógyszer kombinációjáról van szó, mert akkor a hatások összeadódhatnak és farmakodinamikai interakciók léphetnek fel.

A háziorvosi praxisban gyakran rendelt gyógyszerek felírási gyakorla­tába napjainkban kezd beépülni a klinikai farmakogenetika. Jó példa erre a citokróm P450 enzimrendszer (CYP) gyógyszer-metabolizáló 2D6 izoenzimének genetikai variabilitása, melynek következtében megváltoz­hat bizonyos opioid analgetikumok hatása, míg a 2C19 enzim genetikai mó­dosulása a trombocitaaggregációt gátló clopidogrel hatását befolyásolja. Jelenleg is léteznek olyan irányelvek, amelyek ilyen esetekben útmutatást adnak a terápiás módosításokra vonatkozóan, és több újabb irányelv is kidolgozás alatt áll.

A háziorvos gyakran lát duzzadt, vörös szemhéjat. A bőr felszíni elváltozásai közül a szemhéjak duzzanatával és vörösségével járhatnak a herpes zoster ophtalmicus, a kontaktdermatitisz, az atópiás dermatitisz okozta kiemel­kedő, száraz plakkok, valamint a malignus bőrelváltozások (pl. bazálsejtes vagy szkvamózus sejtes bőrrák). A szemhéj szélén levő, jól körülírt terime gyakran árpa. A szemhéj közepe táján levő terime általában jégárpa. Fontos a preszeptális és az orbitális cellulitisz azonosítása, kezelése és egymástól való elkülönítésük. Néha a szemüregben zajló autoimmun folyamat vagy a szem tumora kelti azt a benyomást, hogy duzzadt a szemhéj.

Havonta több mint 110 angol nyelvű, klinikai kutatással foglalkozó folyóiratot néztünk át 2013-ban, és mintegy 250 olyan közleményt találtunk, amely megvál­toztathatja a családorvosi gyakorlatot. Családorvosok egy csoportja mindegyik kutatást kritikusan értékelte abból a szempontból, hogy mennyire releváns a csa­ládorvosok számára, milyen a validitása, és mekkora eséllyel változtat a praxi­son. Az összegzéseket e-mailben elküldtük az előfizetőknek, köztük a Canadian Medical Association tagjainak. Validált eszköz révén kaptunk visszajelzést a csa­ládorvosoktól az egyes POEM-ek klinikai jelentőségéről és a tőlük várt gyakorlati előnyökről. A közlemény a 2013. év legfontosabbnak ítélt 20 POEM-jét tekinti át.

Az időskorban kezdődő reumatikus betegségek egyértelműen különböznek a fiatalabb embereket érintő hasonló kórképektől. A kórisme felállítását sok esetben megnehezítik a gyakran jellegtelen általános tünetek és a társuló betegségek. Kezelés céljából alapjában véve minden rendelkezésre álló gyógyszer alkalmazható. A szervek működésének és az anyagcserének az életkorral összefüggô megváltozására, valamint a társuló betegségekre figyelemmel kell lenni a reumaellenes kezelés és a gyógyszeradagolás adaptálása során.

A leggyakrabban előforduló gyógyszer okozta bőrreakciók az azonnali (I-es) és a késői (IV-es) típusú reakciók közé tartoznak. Gyógyszerkiütést leggyakrabban az aminopenicillinek okoznak, de bármely gyógyszer kiválthat kóros reakciót. Kiütéssel, lymphadenopathiával és lázzal járó reakciót okozhat pl. a carbamazepin, a phenytoin és a phenobarbital.

Számos gyógyszer hatására alakulhat ki eosinophil tüdőgyulladás, és a sugárkezeléseknek is lehet ilyen szövődményük. A kórkép tüdőbetegségek heterogén csoportját foglalja magába, jellegzetessége az eosinophil tüdőinfiltrátum, perifériás eosinophiliával vagy anélkül.